Az elmúlt években elég sok meggymagot tettem félre, amikből végre megvarrtam ezeket a meggymagpárnákat.
A csíkos sajnos gyűrött, mert ahogy elkészült, sajnos azonnal használnom is kellett, erős hasi fájdalmak miatt (és működött!).
A másik kettő ajándék lesz, ők kaptak "made with love" címkét is.
A meggymag tisztításának a legjobb módszere, ha a meggymagozás után RÖGTÖN nagyon-nagyon sós vízbe felforraljuk, hagyjuk benne kihűlni. Mikor már langyos, alaposan dörzsöljük át a kezünkkel,öblítsük le. Ezt legalább még egyszer, ha kell, kétszer ismételjük. Én mindig új sót és tiszta vizet használok, van aki visszahasználja az eredeti sós vizet.
A belseje mindenképp tiszta pamut anyag legyen, hogy amikor melegítjük, ne gyulladjon meg a mikróban a műszál. Én ehhez egy vastagabb, nem használt konyharuhát vágtam szét. Jó, ha vastagabb a belső anyag, mert puhább lesz a párna.
A mi mikrónkban 2,5-3 perc melegítés bőven elég volt neki, elég sokáig tartotta a meleget, és olyan meleg volt, hogy a hasamon szinte alig bírtam elviselni.
Fogfájás, zúzódás esetén tegyük fagyasztóba a párnabelsőt, jegelésre is tökéletesen alkalmas.
A külső párnát patent, tépőzár, bujtatós megoldással is készíthetjük, de én most a zippzárat részesítettem előnyben.
A blog hosszú időre elköszön, mert lakásfelújításba kezdünk. Az összes kreatív cuccom dobozokban pihen anyuéknál, ha a Jóisten megsegít, karácsonykor már újra varrhatok a mi kis otthonunkban. Köszönöm a figyelmeteket, pár hónap múlva várlak vissza Titeket.
A főzős blogra viszont most lesz időm feltölteni pár elmaradt receptet, így ott találkozunk, illetve aki szeretné a házfelújításunkat nyomonkövetni, az kérem írjon nekem a sziszapotty@gmail.com-ra, és küldök meghívót az ÁlmodLak zárt blogomra.

2016. július 31., vasárnap
2016. július 17., vasárnap
Levendula szívek tüllel
Volt itthon egy kevés fehér tüll anyagom, ebből készültek ezek a szívek....A hátulja fehér anyag, de lehetett volna az is tüll, sőt ha lila vászonnal készítettem volna, még szebb lenne a végeredmény, de lila nem volt itthon, így maradt a fehér.
Annyira szép a morzsolt levendula, miért is fednénk el mindig anyaggal? :)
És az illata, hmmm....
Annyira szép a morzsolt levendula, miért is fednénk el mindig anyaggal? :)
És az illata, hmmm....
2016. június 19., vasárnap
Angyal óvónéninek búcsúzóul
Egy kedves ismerősöm kért meg, hogy készítsek valami búcsúajándékot a kislánya óvónénijének, mert elballagott az oviból.
Pénteken jött a felkérés, mára készen kellett lennie. Az angyalkában maradtunk, fontos volt, hogy a kislány jele (kék lufi), neve és az évszámok megjelenjenek rajta.
Végül erről a képről dolgoztam.
Mivel a mintám nem volt meg hozzá, de korábban már varrtam Tilda babát, így a fej, kar és lábak sablonja rendelkezésemre állt, a ruhát és a szárnyakat pedig kézzel rajzoltam meg hozzá. Nem mondom, hogy tökéletes lett, de annyira bájos, hogy hamarosan magunknak is varrok majd egyet szerintem, édes-otthon felirattal :)
Pénteken jött a felkérés, mára készen kellett lennie. Az angyalkában maradtunk, fontos volt, hogy a kislány jele (kék lufi), neve és az évszámok megjelenjenek rajta.
Végül erről a képről dolgoztam.
Mivel a mintám nem volt meg hozzá, de korábban már varrtam Tilda babát, így a fej, kar és lábak sablonja rendelkezésemre állt, a ruhát és a szárnyakat pedig kézzel rajzoltam meg hozzá. Nem mondom, hogy tökéletes lett, de annyira bájos, hogy hamarosan magunknak is varrok majd egyet szerintem, édes-otthon felirattal :)
2016. június 5., vasárnap
Sámli felújítás
A leendő lakba készült, a vidékies hangulathoz tökéletesen passzol majd. :)
A sámli a kamrában volt az elmúlt pár évtizedben, így kezelésbe vettem, hogy megmentsem őt:
A hideg zsíroldós módszert használtam: a hideg zsíroldót rá kell fújni, hagyni kell hatni pár percig, majd ronggyal és/vagy körömkefével dörzsölni, öblíteni, ismételni amíg a többsége le nem jön. Én háromszor mentem át rajta, mire úgy ítéltem meg, többet nem tudok leszedni róla. (Ez a módszer nem minden festéktípusra jó, nekem most szerencsém volt.)
Azért maradt rajta hiba bőven:
Jöhetett a csiszolás, kézzel.
Szinte tökéletes, bár a zöldes árnyalat sajnos itt-ott megmaradt:
Bekentem méhviasszal, és ezzel kész is lettem volna, de nem tetszett. A méhviaszt beszívta, túl világos maradt száradás után a színe, amit bezavart a zöldes árnyalat a peremeknél. Pár hétig így pihent, de nem tetszett....
...végül döntöttem, és két réteg vizes bázisú vékonylazúrral kentem be, ami még Prézli kutyaágyának készítésekor maradt meg, és ezzel készen is lettem:
A sámli a kamrában volt az elmúlt pár évtizedben, így kezelésbe vettem, hogy megmentsem őt:
A hideg zsíroldós módszert használtam: a hideg zsíroldót rá kell fújni, hagyni kell hatni pár percig, majd ronggyal és/vagy körömkefével dörzsölni, öblíteni, ismételni amíg a többsége le nem jön. Én háromszor mentem át rajta, mire úgy ítéltem meg, többet nem tudok leszedni róla. (Ez a módszer nem minden festéktípusra jó, nekem most szerencsém volt.)
Azért maradt rajta hiba bőven:
Jöhetett a csiszolás, kézzel.
Szinte tökéletes, bár a zöldes árnyalat sajnos itt-ott megmaradt:
Bekentem méhviasszal, és ezzel kész is lettem volna, de nem tetszett. A méhviaszt beszívta, túl világos maradt száradás után a színe, amit bezavart a zöldes árnyalat a peremeknél. Pár hétig így pihent, de nem tetszett....
...végül döntöttem, és két réteg vizes bázisú vékonylazúrral kentem be, ami még Prézli kutyaágyának készítésekor maradt meg, és ezzel készen is lettem:
2016. június 2., csütörtök
Köszönöm-ajándék zsákocskák esküvőre
Kedves felkérés érkezett: varrjak esküvőre zsákocskákat.
Ez most egy kicsit kaukktojás bejegyzés lesz, mert megörökítettem, hogyan is alakult ki a végleges forma és díszítés, hogy lássátok, bizony sok-sok levélváltás, utánajárás és türelem, míg ezek az egyszerű zsákocskák megszülettek.
Tehát az eredeti kérés ilyen zsák volt, ezt még a blogolásom elején, több, mint 4 éve (Te jó ég!) varrtam, és a jelenlegi megrendelőm is rendelt annak idején belőle:
Több helyen jártam, de ilyen csipkét már sehol nem kaptam, pedig a kedves Röltexes kolléganő még a nagykerben is megnézte nekem.
Aztán jött a következő változat, legyen zsákvászon, több képet küldtem a megrendelőnek, de ő végül valami ilyesmit szeretett volna, persze nem párna, hanem zsák kivitelben, rózsák nélkül, csak egy sor csipkével, szóval tényleg kb. pont ilyet. :)
A zsákvászont innen rendeltem meg (nagyon jó minőségűt kaptam), majd vásároltam 4 féle csipkéből 30-30 cm-t, és elküldtem árakkal, hogy választani tudjon a menyasszony:
Mivel az alsó csipke lényegesen drágább volt, mint a felső három, viszont ott meg nehéz volt a döntés, mindháromból mintazsákot varrtam.
Végül a középsőre esett a döntés, de mint ahogy az első képen látszik, a fehér szív alakú gyöngyöket mindenképp szerette volna a Megrendelő. Viszont az a gyöngy kb. 15 éves, és sajnos több gyöngyös boltban járva sem találtam hasonlót. Javasoltam, varrjunk rá fityegőt, madárkásat, vagy szívecskéset:
A megrendelő kérte, még nézzem meg pár helyen a gyöngyöt, ha nem kapok, legyen a szív, de igazából gyöngyöt szeretne.Végül magam sem hittem el, de kaptam, kétféle színben vettem, eltérő méretben, és nagyon megtetszett a fehér kisvirágos is, így abból is vettem, fotóztam pár elrendezés módot, és a végső döntést vártam, ami végül a jobb középső lett:
És íme a kész zsákok, "csomagolva", útra készen:
Hát így készültek el a zsákocskák. :) 26 db összesen.
Ez most egy kicsit kaukktojás bejegyzés lesz, mert megörökítettem, hogyan is alakult ki a végleges forma és díszítés, hogy lássátok, bizony sok-sok levélváltás, utánajárás és türelem, míg ezek az egyszerű zsákocskák megszülettek.
Tehát az eredeti kérés ilyen zsák volt, ezt még a blogolásom elején, több, mint 4 éve (Te jó ég!) varrtam, és a jelenlegi megrendelőm is rendelt annak idején belőle:
Több helyen jártam, de ilyen csipkét már sehol nem kaptam, pedig a kedves Röltexes kolléganő még a nagykerben is megnézte nekem.
Aztán jött a következő változat, legyen zsákvászon, több képet küldtem a megrendelőnek, de ő végül valami ilyesmit szeretett volna, persze nem párna, hanem zsák kivitelben, rózsák nélkül, csak egy sor csipkével, szóval tényleg kb. pont ilyet. :)
A zsákvászont innen rendeltem meg (nagyon jó minőségűt kaptam), majd vásároltam 4 féle csipkéből 30-30 cm-t, és elküldtem árakkal, hogy választani tudjon a menyasszony:
Mivel az alsó csipke lényegesen drágább volt, mint a felső három, viszont ott meg nehéz volt a döntés, mindháromból mintazsákot varrtam.
Végül a középsőre esett a döntés, de mint ahogy az első képen látszik, a fehér szív alakú gyöngyöket mindenképp szerette volna a Megrendelő. Viszont az a gyöngy kb. 15 éves, és sajnos több gyöngyös boltban járva sem találtam hasonlót. Javasoltam, varrjunk rá fityegőt, madárkásat, vagy szívecskéset:
A megrendelő kérte, még nézzem meg pár helyen a gyöngyöt, ha nem kapok, legyen a szív, de igazából gyöngyöt szeretne.Végül magam sem hittem el, de kaptam, kétféle színben vettem, eltérő méretben, és nagyon megtetszett a fehér kisvirágos is, így abból is vettem, fotóztam pár elrendezés módot, és a végső döntést vártam, ami végül a jobb középső lett:
És íme a kész zsákok, "csomagolva", útra készen:
Hát így készültek el a zsákocskák. :) 26 db összesen.
2016. május 30., hétfő
Kosár savanyúságos vödörből
A két éve készített tároló kicsit nagyobb kivitelben, ezúttal savanyúságos vödörből. :)
A kiindulási alap ez a vödör volt:
A lépések a következők (katt a képre a nagyobb méretért):
1. A vödröt alaposan elmossuk.
2. Lemérjük a kerületét.
3. Szétszedünk és sorbarakunk annyi csipeszt, amennyi a vödör kerülete (azért fontos, mert ránézésre lehet, hogy elégnek tűnik, de nincs annál bosszantóbb, amikor ragasztás közben jövünk rá, hogy elfogyott, és nem tudjuk a munkát befejezni...).
4-5. Bejelöljük a vödrön, hogy mennyit vágjunk le. Én a csipesz fölött kb 1,5 cm-t hagytam rá, így a kosár magasabb lett, és az anyag, amivel béleletem visszahajtva eltakarta a fehér felületet, amit a csipesz nem fed.
6-7. Óvatosan, kis darabokkal egy metszőollóval levágjuk a felesleges rész, Vigyázzunk, könnyen törik, és reped a vödör, így inkább lassabban haladjunk.
8. Ragasszuk fel a csipeszeket,
9. Méhviasszal kenjük át.
10. Varrjunk bele bélést, tekerjük körbe a vájatokban spárgával (ez nemcsak jól mutat, de rásegít a ragasztás stabilitására is) és voila:
Megjegyzés:
- a csipeszt 100 Ft-os boltban vettem, 250 Ft volt egy csomag, ami szinte majdnem elég is volt erre a vödörre (néhány korábban megmaradt csipesszel pótoltam)
- a textilt egy ismerőstől kaptam, a csipke szintén 100 Ft-os boltból való, ez a 62 cm kb. 140 Ft
- ezenkívül cérna és egy nagy rúd ragasztópisztoly kellett hozzá.
Pár száz Ft-ból is lehet nagyon ötleteset alkotni, akár ajándékba is!
A kiindulási alap ez a vödör volt:
A lépések a következők (katt a képre a nagyobb méretért):
1. A vödröt alaposan elmossuk.
2. Lemérjük a kerületét.
3. Szétszedünk és sorbarakunk annyi csipeszt, amennyi a vödör kerülete (azért fontos, mert ránézésre lehet, hogy elégnek tűnik, de nincs annál bosszantóbb, amikor ragasztás közben jövünk rá, hogy elfogyott, és nem tudjuk a munkát befejezni...).
4-5. Bejelöljük a vödrön, hogy mennyit vágjunk le. Én a csipesz fölött kb 1,5 cm-t hagytam rá, így a kosár magasabb lett, és az anyag, amivel béleletem visszahajtva eltakarta a fehér felületet, amit a csipesz nem fed.
6-7. Óvatosan, kis darabokkal egy metszőollóval levágjuk a felesleges rész, Vigyázzunk, könnyen törik, és reped a vödör, így inkább lassabban haladjunk.
8. Ragasszuk fel a csipeszeket,
9. Méhviasszal kenjük át.
10. Varrjunk bele bélést, tekerjük körbe a vájatokban spárgával (ez nemcsak jól mutat, de rásegít a ragasztás stabilitására is) és voila:
Megjegyzés:
- a csipeszt 100 Ft-os boltban vettem, 250 Ft volt egy csomag, ami szinte majdnem elég is volt erre a vödörre (néhány korábban megmaradt csipesszel pótoltam)
- a textilt egy ismerőstől kaptam, a csipke szintén 100 Ft-os boltból való, ez a 62 cm kb. 140 Ft
- ezenkívül cérna és egy nagy rúd ragasztópisztoly kellett hozzá.
Pár száz Ft-ból is lehet nagyon ötleteset alkotni, akár ajándékba is!
2016. május 14., szombat
Borosdoboz átalakítása
Sógornőmtől kaptam egy reklám borosüveg tartó dobozt, ami ma átalakult.
A tetejére asztali naptártartó vastag kartonjából vágtam ki egy téglalapot, frízt fektettem rá, majd anyaggal bevontam, amit a hátoldalán ragasztópisztollyal rögzítettem szorosra. Kis kerek horgolt terítőt és egy gombot varrtam rá. Miután ez elkészült, ráragasztottam a doboz tetejére.
A dobozt méhviasszal bekentem, és hogy a korábbi fogantyúk furatát eltüntessem, körbe csipkét ragasztottam rá.

A tetejére asztali naptártartó vastag kartonjából vágtam ki egy téglalapot, frízt fektettem rá, majd anyaggal bevontam, amit a hátoldalán ragasztópisztollyal rögzítettem szorosra. Kis kerek horgolt terítőt és egy gombot varrtam rá. Miután ez elkészült, ráragasztottam a doboz tetejére.
A dobozt méhviasszal bekentem, és hogy a korábbi fogantyúk furatát eltüntessem, körbe csipkét ragasztottam rá.
2016. április 9., szombat
Művirágfejes ajtókopogtató
Kolléganőm 40 év után nyugdíjba ment, neki készítettem ezt a koszorút.
A művirágokat anyukámtól kaptam, neki már nem kellett, a többsége nagyon jó állapotban volt, így egy részét fel is használtam.
A koszorú stílusa nem az én stílusom tükrözi, de Kati szereti a "habi-babi", csillogós, giccsesebb dolgokat, így igyekeztem olyan kopogtatót készíteni, ami elnyeri tetszését. :)
Hozzávalók:
- szalma vagy hungarocell koszorúalap
- művirág
- szaténszalag
- édes otthon fatábla
- pár gyöngy
- olló
- ragasztópisztoly
A kiindulási alap egy halom művirág:
A művirágokat alaposan elmostam, megszárítottam, a virágfejeket leszedtem.
Egy bordó anyaggal bevont koszorúalapot választottam. Tökéletes választás a rózsaszín hangulatú koszorúhoz (ha natúr szalmát, vagy fehér hungarocellt vesztek, tekerjétek körbe a kiválasztott virágokkal harmonizáló szaténszalaggal).
Pár apró virágfejből méretes virágot varázsoltam: csak össze kellett ragasztanom 4-5 darabot.
Ezután rögzítettem a szalagot, majd jöhettek a nagyobb rózsák, és a fenti képen látható, több kis virágból elkészített nagy virágok. A fennmaradó helyet aprócska fehér virágokkal töltöttem ki.
És kész:
A művirágokat anyukámtól kaptam, neki már nem kellett, a többsége nagyon jó állapotban volt, így egy részét fel is használtam.
A koszorú stílusa nem az én stílusom tükrözi, de Kati szereti a "habi-babi", csillogós, giccsesebb dolgokat, így igyekeztem olyan kopogtatót készíteni, ami elnyeri tetszését. :)
Hozzávalók:
- szalma vagy hungarocell koszorúalap
- művirág
- szaténszalag
- édes otthon fatábla
- pár gyöngy
- olló
- ragasztópisztoly
A kiindulási alap egy halom művirág:
A művirágokat alaposan elmostam, megszárítottam, a virágfejeket leszedtem.
Egy bordó anyaggal bevont koszorúalapot választottam. Tökéletes választás a rózsaszín hangulatú koszorúhoz (ha natúr szalmát, vagy fehér hungarocellt vesztek, tekerjétek körbe a kiválasztott virágokkal harmonizáló szaténszalaggal).
Pár apró virágfejből méretes virágot varázsoltam: csak össze kellett ragasztanom 4-5 darabot.
Ezután rögzítettem a szalagot, majd jöhettek a nagyobb rózsák, és a fenti képen látható, több kis virágból elkészített nagy virágok. A fennmaradó helyet aprócska fehér virágokkal töltöttem ki.
A rózsák közepére 1-1 teklagyöngyöt ragasztottam:
És végül rákerült a felirat is:
És kész:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)