Még mindig levendula. Remélem, még nem unjátok, mert én még nem! Sőt, egész évben tudnék mit kezdeni a levendulával, egyáltalán nem zavarna, ha folyton virágozna.... :) De úgy néz ki, hogy idén ennyi volt.
Még a szárított virágok kerülnek majd picike zsákocskákba terveim szerint, majd egy évre elbúcsozok eme lila csodától. De az illata azért megmarad a szobában, szekrényben. :)
Most újból
Flórától jött az ötlet, és kaptam kedvet tőle a koszorú elkészítéséhez. Tényleg nagyon egyszerű a technikája, akár kisebb gyerekek is el tudják készíteni némi segítséggel. A végeredmény pedig igazán csábos! Kettő is készült: egy nekünk, egy pedig anyáéknak ( ez utóbbihoz már úgy kellett vadásznom a még szép virágokat).
Akinek van még levendulája, ne hagyja ki!
|
A mi koszorúnk |
|
Csinos masni |
|
Anyának is készült egy |
|
Ketten együtt: a jobb oldali a sajátunk, 2 nappal korábban készült, látszik, ahogy a nagy melegben megszáradt. |
A receptjeimnél pedig barackos pitével és meggyszörppel várlak Titeket! Kukkantsatok be! ;)
3 megjegyzés:
Jaj én csak most jutottam géphez"..., de rögtön észrevettem, hogy elkészültél a koszorúval!!! Nagyon szép lett! Az enyém is szépen kiszáradt a napon, de így is imádom! Akkor már megyek is és bekukkantok mit sütöttél! Puszi!
Köszönöm még egyszer az ötletet! És igen, szárazon is nagyon tetszetős. :)
Szép nagyon :) Én is várom már, hogy legyen nagy levendulabokrunk, de hát az szerintem évek....
Olyan, de olyan jó illata van. És szép.
Egyelőre csak azt a kis csenevész csokrocskát tudtam összeszedni :)))) De azért annak is örültem :)
Puszillak. Írtam választ a sövényre.
Megjegyzés küldése