Mama már több, mint húsz, papa meg több, mint 15 éve nincs velünk.
Számtalan emlék került a dobozokba...
Anyukám a kislánykori mackóját nem akarta megtartani, mert a hátulja annak idején a cserépkályha mellett megégett, és mert szakadt is, meg büdös is, és mert bőven vitt el más emlékeket a gyerekkorából.
Viszont én képtelen voltam kidobni...Elhoztam hát, kapott egy 6o fokos mosást, levendula illóolajos-ecetes öblítést (az illat és a fertőtlenítés miatt), apró öltésekkel megvarrtam a szakadásokat, Furminátorral kikeféltem (ettől nagyon puha lett!), egy gombbal pótoltam az orrát, végül egy már nem használt blúzból masnit varrtam neki.
A fotókért bocsánat, most csak telefonról tudtam fotózni.
Fogadjátok szeretettel a megszépült bocsot:
 |
| innen szép nyerni |
 |
| A kiinduló állapot elég elkeserítő |
 |
| A furminátor csodákra képes |
 |
| a mackóbunda előtte és utána |
 |
| Pihe-puha bunda kefélés után |
 |
| elkészült :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése