2018. szeptember 26., szerda

Kis virágos dísz

Válogattam a képeket, és akkor vettem észre, hogy ezt a kis, még anyák napjára készített díszt még nem is töltöttem fel ide.
Az esküvőre vettem pár dekor művirágot, de ezt a narancssárgát végül nem használtam fel.
A kis zöld művirágból ugyan használtam, de pont maradt annyi, amivel most a virágközöket kitömködtem.
Hungarocell gömb hiányában egy nagyobb alufólialabdacsot gyúrtam, amit vékony fehér anyaggal vontam be. Erre ragasztottam a virágokat, beleszúrtam egy hurkapálcát, amit zöld krepp papírral vontam be.
A cserépbe gipszet öntöttem, ebbe szépen belekötött a pálca. Krepp papírból vagdosott "műfűvel" és egy kék porcelán madárkával dekoráltam, valamint egy masnival fejeztem be.



2018. augusztus 6., hétfő

Nászajándékok

Idén nem csak én mentem férjhez, de unoktestvérem is kimondta az igent a napokban, és két kolléganőm közül az egyik már szintén túl van a nagy napon.

Unokatesómék pénzt kértek, de mi szerettünk volna élményt is adni hozzá, így az anyagiak mellett egy Vizslafotózás ajándékutalvány is belekerült a kézzel készített borítékba. Mi már voltunk a kutyánkkal egy ilyen fotózáson, ami szuper élmény volt, ezért döntöttünk emellett. :)
Pont olyan méretűre sikerült kivágnom a képeslapot, hogy nem fért bele a szabvány francia borítékba, így végül egy nagyobb, sima fehér borítékot dekoráltam ünnepire.




Unokatesómnak, Fanninak szerettem volna egy személyes ajándékot is adni. A nagymamánk holmijai között talált elég rossz állapotú, de nagyon megható szentképre esett a választásom. Új keretbe tettem, hogy vigyázzon Fannira és az új családjára. Semmit nem rögzítettem a keretben, hogy Fanni majd a saját ízlésének megfelelően más keretbe, akár más háttérrel variálhassa. Fanni nagyon kicsi volt, mikor mama meghalt, de mama imádta őt, és ezért úgy gondoltam, hogy ez igazán megható és szép ajándék lesz, és így a nagyszüleink is kicsit velük lehetnek a nagy napon.


És a csomagolása, egy aprócska rózsával, mert mama neve Teréz volt, és mert imádott kertészkedni. <3


Kolléganőmnek egy Pepco-s képkeretbe hímeztem egy idézetet. Szerettem volna sokkal szebbre, de így sikerült, pedig nagyon lassan haladtam vele, többször vissza is bontottam. A végeredmény azért szerintem vállalható, és nagyon sok szeretettel készítettem.


A csomagolására a korábban horgolt barack és fehér virágokból tettem. A kép nem adja vissza, de érdekes módon a csillogó papíron a horgolt virágok nagyon jól mutatnak az erős kontraszt ellenére is. Azért barack-fehér színűek a virágok egyébként, mert a kolléganőm esküvőjén is ezek a színek domináltak. :)



2018. július 27., péntek

Babafészek

Unokatestvéremék kisfia, Csabika június végén született. Nekik készítettem ezt a babafészket ajándékba.
Csibekalandok oldalán minden szükséges segítséget megkaptok az elkészítéséhez!
Én a lezárását kicsit elrontottam, illetve én a videó alapján készítettem zippzár nélkül.
Mindkét oldala használható: az egyszínű rész frottír, a mintás sima pamut anyag.
A mama nagyon örült neki, a baba pedig azonnal elaludt benne. :)





2018. június 11., hétfő

Mackó mentés

Nagyszüleim házát végérvényesen ki kellett pakolni, mert eladtuk.
Mama már több, mint húsz, papa meg több, mint 15 éve nincs velünk.
Számtalan emlék került a dobozokba...
Anyukám a kislánykori mackóját nem akarta megtartani, mert a hátulja annak idején a cserépkályha mellett megégett, és mert szakadt is, meg büdös is, és mert bőven vitt el más emlékeket a gyerekkorából.
Viszont én képtelen voltam kidobni...Elhoztam hát, kapott egy 6o fokos mosást, levendula illóolajos-ecetes öblítést (az illat és a fertőtlenítés miatt), apró öltésekkel megvarrtam a szakadásokat, Furminátorral kikeféltem (ettől nagyon puha lett!), egy gombbal pótoltam az orrát, végül egy már nem használt blúzból masnit varrtam neki.
A fotókért bocsánat, most csak telefonról tudtam fotózni.
Fogadjátok szeretettel a megszépült bocsot:

innen szép nyerni

A kiinduló állapot elég elkeserítő

A furminátor csodákra képes

a mackóbunda előtte és utána
Pihe-puha bunda kefélés után

elkészült :)

2018. június 2., szombat

DIY esküvő otthon, avagy férjhez mentem!

Az elmúlt időszakban nem voltam túl aktív itt, de a háttérben sokminden történt. Példának okáért: férjhez mentem. :)

Engedjétek meg, hogy kivételesen egy hosszabb bejegyzésben meséljem el, hogyan ünnepeltünk otthon, hátha Ti is kedvet kaptok ahhoz, hogy étterem helyett az otthonotok legyen a nagy napotok helyszíne.

mi mindenre jó a maradék padlásdeszka és a szabókréta :)
A kreatív alkotás a lételemem, így el sem tudtam képzelni, hogy ne én készítsem el a dekorációt, és hogy ne az otthonunkban, meghitt hangulatban ünnepeljünk. Sem túlzott költségekbe nem akartuk verni magunkat, sem nem vágytunk semmi extra dologra. Nem vágytunk nagy cécóra, nem volt profi fotós és videós sem, nem voltam műkörmösnél (minek, ha sosem voltam eddig?), a szomszéd fodrászat-kozmetikában készült el a hajam és a sminkem (le sem merem írni milyen kevés pénzért), fel sem merült külön mestersminkes fogadása, a körmöm én lakkoztam sima natúr lakkal. Nem volt galambröptetés, meg lufieregetés, zenekar helyett a Spotify-n állítottam össze a kedvenc dalokból egy táncolós és egy ebédhez illő zenei blokkot,amit aztán két kis hangfal és a laptop segítségével játszottunk le. A szembeszomszédunk lányával süttettünk sütiket, a helyi péknél rendeltünk sajtost, illetve a sógornőméktől is kaptunk egy jó adag pogácsát és sajtos rudat. A közeli étteremből rendeltük az ünnepi menüt (csirkeraguleves, pörkölt-nokedli, vegyes húsos tál vegyes körettel, emellett én még készítettem zserbót és franciasalátát előző nap.). Az ételek finomak és kifogástalanok voltak, és a kiszállítás mellett a felszolgálásban is kaptunk segítséget az étteremtől, pedig nem is kértük. Borzasztóan korrekt árakon érkeztek a hatalmas adagok. Ezer hála érte.
A csokrokról és az autódíszről nem szerettem volna lemondani, pedig csak 5 perc a kocsiút a hivatalig (ennyi időre tán felesleges és túlzás lehet a dísz az autóra), és pusztán szalaggal én is meg tudtam volna oldani a díszítést, a saját csokrom pedig kerti virágokkal, vagy csak rezgővel (az nagyon tetszik) szintén el tudtam volna készíteni. De az álmom volt egy barack-fehér élővirág csokor, így végül ezen nem spóroltunk.Álomszép virágköltemények születtek.
A menyasszonyi tortát keresztanyukámtól kaptuk ajándékba. Gyönyörű és finom volt!
A családunk tagjai segítettek felszolgálni, italokat és sütit kínálni,sütit csomagolni, ha kellett egy -egy tálat elmosogatni, vendégeket terelgetni. Mindig más segített, így igazi csapatmunka volt, és nekünk felejthetetlenné tették a napunkat.
Mindenki hozhatott váltós ruhát, a lényeg a kényelem volt, és a spontaneitás. Nem akartuk a kötelező köröket: kikérés, menyasszonytánc, menyecsketánc, vőfély, játékok....Ezek nem mi vagyunk. (Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy akinek ezek mind a vágyai, azok ne kövessék az álmaikat és ne csapjanak egy több száz fős lagzit.)Az ebéd után az ételek és sütik az asztalon maradtak, aki akart táncolt, aki akart beszélgetett, aki akart kint a kertben érezhette jól magát.
Az esküvő előtti állandó esős, zivataros idő, és a darazsak, bogarak miatt sajnos nem mertünk az udvaron teríteni, így az egy éve elkészült nappalink adott otthont az ünnepségnek. Előző nap nagynéném, aki dekoratőr, átjött segíteni, neki köszönhető, hogy az általam elkészített dekorációk a lehető legnagyobb harmóniában kerültek a helyükre. Az idegállapotom pénteken már nem volt beszámítható, kora délutánig szakadt ugyanis az eső, az egész eget sötétszürke felhők borították...az időkép hasonló időt jósolt szombatra, de végül ránk mosolygott a Jóisten, és nyári meleggel és szikrázó napsütéssel ajándékozott meg szombaton.

Amit lehetett, igyekeztem úgy kiválasztani,megvenni vagy elkészíteni, hogy ne csak a nagy napon használhassuk: a menyasszonyi cipőm, fülbevalóm és karkötőm abszolút hordható a későbbiekben is, a menyecskeruhám az idén még felveszem egy esküvőre (ezért nem piros színűt választottunk), a tortadíszünk nem ehető, hanem hidegporcelán, így örök emlék marad (és nem a kukában landoló marcipán típusú), az asztali futóból simán tudok alkotni még mindenfélét, a szalvétagyűrűk is felhasználhatóak más ünnepeken (bár unokatesómék a javát elkérték, és én szívesen adtam oda nekik :) ), a pom-pomok őszig a nappalinkat díszítik, a vázákat szintén megtartom, illetve egy részüket elajándékozom. A terítők piacon vásárolt 100% pamut lepedők voltak (4db), amikből 3-at kettévágtam, leszegtem, hogy kevesebb darabra legyen szükségünk (így a 160*220-as terítőkből 110*160-as darabok lettek, azaz az eredeti 220-as hosszból 320-as lett, szélességben meg a 110 bőven elég volt). Olyan jól sikerültek, és olyan szépen ki tudtam mosni az ebéd után, hogy még sok családi ünnepen fogjuk használni. Poharakat amúgy is venni akartam, így olyat választottam, ami bornak, sörnek, üdítőnek, víznek egyaránt megfelel, hogy a későbbiekben tudjuk használni a mindennapokban. A köszönőajándéknak is valami hasznosat szerettünk volna adni: a levendulás szíveket a vendégek otthon beakaszthatják a szekrényükbe a ruhák közé. :)  A gyertyákra nem költöttünk, anyukám talált otthon egy dobozzal, igaz, kicsit megsárgult már a színük, de nekem pont tetszettek, így 3-at közülük feldíszítettem az eredetileg a  fejdíszhez vásárolt gyöngyökkel és a meghívók készítésekor megmaradt levélkékkel.
A menyasszonyi csokrom egy hét után most hervadt el, a még szép, de már fonnyadt rózsák szirmait lefejtettem, és holnap elviszem az Úrnapi körmenetre, hogy a kislányok elszórhassák. <3
A megmaradt alapanyagokat unokatesóméknak adom, akik alig két hónap múlva házasodnak, hogy használják fel dekorációnak, amit tudnak belőle.

A menyasszonyi ruhát eredetileg a vateráról szerettem volna rendeli (a környezettudatosság jegyében használtat), de mégiscsak (jobb esetben) egyszer vagyok menyasszony, így végül egy egyszerű, de hosszú ruhát varrattam a nagy napra (az eredeti terv, egy rövid ruhácska volt).
A fejdísz elkészítésére sajnos nem maradt időm és energiám, pedig a gyöngyöket megvettem hozzá, így végül egy kézműves termékre esett a választásom.
A férjem ruhája adott volt: volt egy szép, mindössze egyszer használt öltönye és cipője, így csak inget és nyakkendőt vettünk hozzá. Érdekes mód, egy olcsó, 2000 Ft-os nyakkendő tetszett meg a legjobban, így a vőlegény öltözetére tényleg minimálisat költöttünk, mégis nekem ő volt a legeslegszebb azon a napon (és persze azóta is!).

Dekoráció terén egyébként, ahogy az életben is, úgy a saját esküvőnkön is fontosnak tartottam, hogy ne essünk túlzásokban, használjam fel az itthon lévő alapanyagokat, minél praktikusabb, környezetkímélőbb módon.

Lássuk akkor sorba, képekben, fogadjátok szeretettel:

Amikor nekiálltam a dekorációt megtervezni, segítségül hívtam az évek óta a pinteresten gyűjtögetett képeket. Az irány egyértelmű volt: a natúr-fehér-zöld vonal, mindenképp belecsempészve némi tortapapírt és jutaszalgot.

A tervezgetés fázisa:


A meghívónk ilyen lett, a tutorialt hamarosan külön bejegyzésben hozom. :)



A gyűrűpárna  nagymamám által horgolt terítőből készült. Így egy kicsit fizikailag is velünk lehetett az esküvőnkön.




A szalvétagyűrők és a vázadíszek juta szalag alappal fillérekből készültek el. Szalvétagyűrűből összesen 26 db készült, a hozzávalókat a helyi 100 Ft-os boltban szereztem be. A vázák alapja joghurtos és egyéb szép formájú befőttesüveg volt.



A köszönőajándéknak levendulával töltött szívecskék készültek amiket gyöngyökkel varrtam ki.


És telt a doboz. :)



Készültek pom-pomok is, az Ikeában és az Auchanban vettem hozzá szalvétát, de kicsit elszámoltam magam, úgyhogy szerintem az elkövetkezendő két évben nem kell szalvétát vennünk. :D
Mivel elég sok idő 1-1 pom-pom elkészítése, így 19 db után feladtam. :)


Az ültetőkártyákról külön is írok majd, nem a bonyolult elkészítési mód miatt, hanem hogy miért érdemes mindig nyitott szemmel járni. :)


A meghívók készítésekor megmaradt tortapapírból, illetve mindenféle anyagmaradékból (amikből háromszögeket vágtam) hosszú füzérek készültek. Mind az anyagot, mind a tortapapírt tűzőgéppel rögzítettem spárgára.


Péntek estére így álltunk. Már csak a virágok hiányoztak. Felkerültek a pompomok és a krepp papír szalagcsíkokból álló "függöny" a főasztal mögé (amit eredetileg a  kertbe szántunk, de az eső miatt nem mertük kitenni). És két ledfűzér is növelte az ünnepi hangulatot.









Szombat reggel anya hozott a kertjükből virágokat, azok kerültek az asztalokra.



Az autódísz és a csokrom:





A hajdísz:



A gyertyák és a köszönőcsokrok távolról (sajnos ezekről nem készült jobb fotó. :(


És ha ideáig eljutottatok, akkor mutatom a menyasszonyt és a vőlegényt teljes pompájában! Ezek vagyunk Mi. Itt nem szoktam képet megosztani magunkról, most kivételt teszek, ez az egy kép a facebook profilunkra is felkerült, így itt is megmutatom nektek. :)



Végül a torta, az imádnivaló figurákkal. :)



Dekoráció felhelyezés: VeDeKo 
Tortadísz: RizsArt

2018. április 30., hétfő

Kutyás dolgok

Ez a két apróság is már nagyon régen vár posztolásra.

Anyukám kötött egy színes takarót a kutya fekhelyébe még régebben, csak elfelejtettem posztolni:


Én pedig idén januárban varrtam neki egy melegítő ruhát téli a sétáláshoz. Vannak benne hibák, de sebaj, majd a következő jobb lesz, ez csak prototípus jelleggel készült.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...