Egész életében mindent gyűjtött, semmit nem dobott ki, mindennel spórolt, a manapság oly divatos "zero waste mozgalom" neki zsigerből ment egy életen át. Takarítónőként dolgozott éveken át, ahol a porronggyal is spórolt, és az automatikusan járó havi mennyiségből épp ezért hatalmas adagot hazahozott fel a szekrényében. Az érintetlen, puha flanel porrongyokból tudtam, hogy ha mama egyszer már nem lesz, egy takarót fogok varrni. És így is történt.
Az utolsó években a demencia az amúgy sem egyszerű természetét méginkább kifacsarta, és sajnos rengeteg fájdalmat okozott a körülötte élőknek. Míg a takarót varrtam, kivarrtam magamból az elmúlt éveket, és ma már -a lehető legőszintébben írom le- hogy nincs bennem semmi rossz érzés, sőt mosolygok sokszor, amikor a mozdulatomban őt látom (ahogy a krumplit pucolom,a tésztát nyújtom, vagy épp kapálok a kertben), vagy amikor hallom magamban, hogy egy-egy helyzetben mit mondana. Érdekes az élet, hogy a végén valahogy tényleg mindig csak a szebb pillanatokra emlékezünk,és a rossz, ha nem is múlik el, de egészen képes elhalványulni.
Szóval így varrtam meg a búcsútakarónkat:
Első lépésként az anyagokat 40 fokon kimostam, kivasaltam.
Ezután kicsit rendezgettem a színeket és mintákat, hogy kiválasszam, melyikekből varrjam meg a takarót.
Végül a kisebb virágos minták győztek, egy-két pöttyössel kiegészülve.
Minden anyagból 20x20 cm-es négyzetek vágtam. Volt, hogy egy-egy leeső darabból egy újbb négyzet helyett már csak egy háromszög jött ki (20x20 cm-es egyenlő szárú háromszög), de ezeket is kivágtam. Az Olfa kés és vágólap nagyon megkönnyítette a munkám.
Miután ezzel megvoltam, két négyzetet összevarrtam úgy, hogy ceruzával meghúztam az átlót, és vonal mellett jobb és bal oldalról is talpszélességgel végigvarrtam (a háromszögeknél értelem szerűen csak simán a hosszú oldal mellett talpszélességgel varrtam össze):
Ezután a rajzolt vonal mentén szétvágtam, és így két olyan négyzetet kaptam, amik már két színűek:
Az így kapott sok-sok négyzetet alaposan kivasaltam, majd ismét párosítottam, és hasonlóképpen összevarrtam kettőt-kettőt, majd szétvágtam, így már 4 féle anyagból állt egy-egy négyzet. Ezután újra vasalás következett.
Elkészültek a blokkok, amiket az ágyon rendezgettem el. Egy blokkal kevesebbet varrtam, amit a cicánk azonnal megtalált, és odafeküdt. :D Amíg a blokkot pótoltam, hagytam aludni a cirmost.
A blokkokat összevarrtam, és a szélére egy másik, mamától örökölt anyagból vastagabb csíkot varrtam, hogy keretet adjon a takarónak.
Ezután aláhelyeztem a közbélést és egy natúr színű óriási lepedőt (ez lett a hátlap, amit egyébként egy turkálóban vettem), és biztosítótűkkel végigtűztem, majd jöhetett a varrás. Ekkora nagy takarót az én kis ezeréves varrógéppemmel kín keserves összevarrni, de sikerült. A négyzetek szélén haladva varrtam össze minden sort hosszában és széltében, de a további steppelés elmaradt, mert egyszerűen nem bírta a varrógép. :(
Az elkészült takaró szélére végül kiszabtam a szegő anyagot, felül géppel, alul pedig kézzel varrtam fel (sajnos ezen a fotón a kézzel való felvarrás még nincs készen, és azóta nem tudtam szép napfényben fotózni, de a lényeg látszik). A szegéshez segítséget innen vettem. Íme a szinte teljesen kész ágytakaró.
3 megjegyzés:
Sok munkád volt vele , volt időd a nagyira emlékezned közben! Nagyon szép lett ügyes vagy!
Play Blackjack at a Casino! - Microgaming - Microgaming
A classic card https://tricktactoe.com/ game is goyangfc a thrilling and engaging worrione blackjack game dental implants at Microgaming. This fun game is now available for https://access777.com/ your device!
Szìvhezszóló bejegyzès ès egy szèp emlèktakaró.
Megjegyzés küldése